Karnevál

Mivel karnevál időszakban minden elég drága itt Brazíliában, így Renato (brazil barátom, Norvégiában tanultunk együtt és itt laktam náluk az első hónapban) úgy döntött, hogy nem maradunk sem Sao Paoloban (20 óra alatt fogytak el a jegyek a karneválra még valamikor nagyon régen) és nem megyünk Rioba sem, hanem választott egy olyan kisvárost kb. 3 órára innen, ami híres a karneválról. A hely neve Caconde és valóban nagyon kicsi, szerintem tulajdonképpen semmi sem történik itt egész évben. Nincsenek hotelek/hostelek, családok adják ki a házaikat. Egy darab éttermet találtunk, ami egy pizzéria volt, így igen változatos vacsoráink voltak. :D

Karnevál alatt itt teljesen megőrülnek az emberek és 5 napon keresztül non-stop buliznak. Az egész picit más volt, mint amit mi tudunk a karneválról. Bár volt a hagyományos értelemben vett felvonulásos dolog is (minden este 9 és 11 között csak a helyiek mehettek be a karnevál területére, ahol felvonultak és ezt kintről lehetett nézni), de inkább egy 5 napos zenei fesztiválra hasonlított az egész. Ilyenkor csak tipikus karnevál dalok szólnak, szóval 5 nap éppen elég arra, hogy a sokatmondó és rendkívül tartalmas dalokat kívülről tudja mindenki. Íme az egyik kedvencünk, mely lényegében az ásványvízről szól. Fura, hogy mivel nem lehet boldoggá tenni és megőríteni több ezer embert :D

www.youtube.com/watch?v=zStYSDmrZic&feature=related

Megérkeztek szombaton éjjel a spanyol barátaink is - David és Jano -, akikkel szintén Norvégiában tanultunk együtt. Jó volt megint látni őket, bár a buliban mindig elvesztettük egymást kb. fél óra alatt :)

Mivel ez az egész település kb. Kalocsa nagyságú, így nagyon sok külföldi nem fordul meg ott. Éppen ezért elég nagy port kavartunk a két spanyollal, még a színpadra is felhívtak minket :D Onnan csináltam ezt a képet is. Nem tudom, mennyire látszik rajta, de mindenkin ugyanolyan póló van. Ennek oka, hogy ez tulajdonképpen a jegy, amivel bemehetsz a karnevál területére. Ezzel nem is lett volna gond, ha nem 5 napig kellett volna ugyanazt a pólót felvenni (nagyon meleg van, mindenki rád önt mindent, stb.) és ha nem abból az igazi műszálas anyagból készült volna, aminek nem hogy 5 nap, de fél óra után is szaga van. Persze a méretek elég kicsik voltak, szóval pl. a kissé nagydarab Davidon még az XL-es méret is olyan volt, mint egy extrán szűk izompóló. Hát nem mondom, fantasztikus volt... :D

Napközben nagyon nem sok mindent tudtunk csinálni Caconde-ban, szóval elmentünk egy-két helyre a fiúkkal kocsival. Fürödtünk vízesésben, tóban, láttunk óriási nagy igazi brazil narancs-, cukornád- és kávéültetvényeket, valamint a világtól lényegében elzárt embereket. Ők ott laknak a hegyen és lóval közlekednek mindenhova. Ez persze nekem nagyon tetszett!:) Sajnos nem sok képem van az útról, mert David és Jano hoztak profi fényképezőgépet és ők fotóztak inkább (azokat a képeket még nem kaptam meg), de azért itt van egy, ami annál a vízesésnél készült, amit másfél órán át keresgéltünk, de abszolút megérte!

Kezdeti nehézségek

Bár csak 4 óra az időeltolódás, mégis már egy hónap után látom, hogy ez éppen elég ahhoz, hogy nehezebben tudjam tartani a kapcsolatot az otthoniakkal. Éppen ezért döntöttem úgy, hogy belépek én is bloggerek közé és így talán egyszerűbben eljutnak majd a hírek mindenkihez, akit érdekel. :)

Február 4-én érkeztem meg Sao Paoloba és jelenleg fogalmam sincs, hogy meddig is maradok pontosan. :D Nem kezdődött valami jól ez a félév (probléma lakással, sulival,stb.), de erről felesleges is mesélni, mert többé-kevésbé mindenki tudja, akinek tudnia kell. Megpróbálom most már kicsit másképp felfogni a dolgot, mert hát biztos vagyok benne, hogy minden történik valamiért és annak is oka van, hogy itt vagyok, még ha nem is kezdődött valami fényesen a dolog...annál több esély van arra, hogy nagyon jó legyen! ;)

Egy hónap után végre sikerült lakást is találnom, vasárnap be is költözhetek. Végül nem jött össze a terv, hogy cserediákokkal lakjak együtt, de elég sok mindent fel kellett adnom a kezdeti elképzelésekhez képest a lakás kapcsán. Végül sikerült egy szüleimmel kb egykorú hölgy (filmrendező vagy valami hasonló, nem nagyon tudták elmagyarázni :D) 140 nm-es lakásában szobát bérelnem. Nagyon kedvesnek tűnik, bár egy szót sem beszél angolul. :) Ott lakik nála még egy lány, aki színésznőnek készül és szintén nagyon aranyos. A lakás jó környéken van, ami nagyon fontos, mert hát itt azért nem mindegy, hol kell hazamennie éjszaka az embernek. Szóval íme az új címem:

Alameda Franca, 139, ap. 42.
Jardim Paulista
São Paulo - SP, 01422-000, Brasil

Mivel az elmúlt hónap kb teljesen a lakáskeresésről szólt, így lényeges dolgok még nem nagyon történtek velem, de rengeteg új dologgal találkoztam, amit úgy érzem, meg kell osztanom a közzel. És tartozom még a karnevál beszámolóval is, szóval folyt. köv. hamarosan... ;)