2010. június 2., szerda

Born to be wild - Dzsungel túra 3.nap

Reggel viszonylag korán, 7 órakor keltettek minket. Kicsit háborogtunk emiatt, de másnap örültünk volna még ennek is... :D Megreggeliztünk, és egy 3 órás dzsungeltúrára indultunk. Ez egy ún. gyógynövénytúra, mivel az esőerdőben található gyógynövényeket mutatja be. Nem gondoltátok volna, mi? :D

Kb. 45 perces csónakázás után kikötöttünk egy helyen, a dzsungel közepén. Iszonyatosan meleg és párás volt az idő, de hosszú nadrágot kellett viselnünk a bogarak és szúnyogok miatt, szóval izzadtunk rendesen. Ahogy sétáltunk az erdőben, mindig megálltunk valaminél, amit meg kellett kóstolni vagy szagolni és megmondani, hogy mi az. Nagyon érdekes volt, mert majdnem mindent rögtön elsőre felismertünk. Így pl. a fát, aminek a kérgéből az izomlazító sportkrémet készítik (én is ezt használom), a kaucsukot (nagyon durva, konkrétan rágó jön a fából :D), vagy a jódot, amit a műtéteknél használnak a sebek fertőtlenítésére. Ettünk mindenféle levelet, amik iszonyatosan rosszak voltak, de mindent meg kellett kóstolni, amiből valamilyen gyógyszert készítenek. :S Ittunk ásványvizet fából, kóstoltunk trópusi gyümölcsöket, mint pl. a trópusi uborka, ami nagyon finom volt. Készítettünk kötelet (már aki képes volt erre... :D) szintén fa kérgéből, szóval sok érdekes dolgot láttunk/csináltunk/kóstoltunk.

A gyógynövénytúra után visszamentünk a hajóházba, ahol megebédeltünk és elkezdtünk készülni az estére. Ugyanis a második estén voltunk olyan bátrak 7en lányok, hogy bevállaltunk egy dzsungeléjszakát. Ettől őszintén szólva egy kicsit tartottunk, de úgy gondoltuk, nem lehet kihagyni. :) Felpakoltunk vizet, ennivalót és függőágyakat, és nekiindultunk a dzsungelnek. Kb két óra hajózás után megérkeztünk egy kis faluba (3 ház), ahol ki kellett fizetnünk a dzsungelhasználati díjat, elég vicces volt :) Ez 2 reál per fő és mindig annak a falunak kell fizetni, amelyiknek a területét használod. Nem tudom mondjuk, hogyan vennék észre, ha nem fizetnél, mikor a dzsungel közepén vagy mindentől fél órára csónakkal, de a szabály az szabály.

Szóval kifizettük ez a díhat, és a fél órás csónakút után kikötöttünk egy helyen, ahonnan egy keskeny ösvény vezetett valahova. Olyan negyed óra séta után elértünk egy kis vízeséshez, ahol végül aludtunk, hiszen a vízesés kiváló zuhany, mint ezt megtudtuk. :) Már elég sötét volt, mikor odaértünk, szóval gyorsan tüzet raktunk és nekiláttunk a kajának. Ezt leginkább a túravezető csinálta, aki fél perc alatt készített egy grillezésre alkalmas valamit fából, amire a csirkét felszerelte, és felrakott rizst is főzni. Összességében olyan 3 óra volt, mire a kaja elkészült, de megérte, nagyon finom lett. Időközben felraktuk a függőágyakat és a túravezető faragott nekünk kanalat fából. A vacsorát így kézzel készített kanállal, falevélről ettük, ennél nem is lehettünk volna naturálisabbak. :D Éjfél körül jutottunk el oda, hogy le tudtunk feküdni aludni. A függőágy egész kényelmes volt, vagy csak mi voltunk nagyon fáradtak, de én nagyon jól aludtam. Leszámítva a kb. 200 szúnyogcsípést, amivel reggel felébredtünk... :S Ez a kép a svéd lány, Madeleine lábairól készült, ő messze nyerte a versenyt, egy lábán 150 csípést számoltunk össze. Hát igen, ez ezzel jár, de hozzá kell tennem, hogy a trópusi szúnyogok rendesebbek mint az európaiak, mert nem viszked a csípésük annyira (legalábbis nekem nem volt vele gondom). De minden esetre nagyon ronda...




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése